2011. február 28., hétfő

Soft Cell-Non-Stop Erotic Cabaret LP 1981





Legújabb cikkünkben ismét visszakanyarodunk a 80-as évek eleji szintipop izgalmas világához, ezúttal a Soft Cell zenekarról írunk!


Amikor 1979-1980-ra az angol punk másodgenerációs zenekarai is kifulladtak, hamar megjelent a new romanticsnak nevezett zenei irányzat, és a szintipop, egyfajta ellenpéldaként a punk agresszivitására.
Az újromantikusoknak nevezett stílusirányzat, mint zenei stílus eléggé nehezen meghatározható dolog volt már a 80-as évek elején is. Annyi biztos, hogy a new wave egyik ágáról van szó, zeneileg viszont leginkább a Kajagogoo, a Spandau Ballet, és a Duran Duran fémjelezte vonalat lehetne idesorolni. E zenekarok azonban öltözködésükkel, és nem utolsósorban jól kommercializálódó zenéjükkel hamar az ekkor megjelenő Music Television sztárjaivá lettek, és egy új fogalom keletkezett: a videopop.

Sok zenei kritikus a szintipopot is a new romantics egyik ágához sorolta- tévesen. Ahogy Daniel Miller, a Mute Records és a Depeche Mode akkori menedzsere nyilatkozta már 1981-ben: "A legtöbb újromantikus banda gyakorlatilag rockzenekar volt szintetizátorral [...]."
A szintipopnak gyakorlatilag csak annyi köze volt a new romantics-hoz, hogy a korai Depeche Mode, a Soft Cell, a Visage vagy a Yazoo és a többi angolszász szintipop zenekar előszeretettel írogattak néhol kissé szentimentális dalszövegeket. Míg a new romantics zeneileg nem sok újat hozott, addig a szintipop megnyitotta az utat a mai elektronikus tánczenék felé.

E hosszúra nyúlt bevezető után már rátérhetünk a Soft Cell-re. A zenekart 1978-ban alapította két fiatal, Marc Almond és Dave Ball. 1980-ban, 2000 fontból a duó összehozott egy "csináld-magad" EP-t, a Mutant Moments címmel. Bár a lemez nem szerepelt jól a listákon, de ez a D.I.Y. szellemiség nem kerülte el a 17 éves londoni alternatív DJ, Steven Pearce figyelmét. Stevo hamarosan megalapított a saját lemezcégét, Some Bizzare néven, azzal a tervvel, hogy válogatáslemezt ad ki néhány még lemezszerződés nélküli szintipop zenekarral, többek között a Depeche Mode-al, és a Soft Cell-lel.
A Some Bizzare LP meg is jelent, ám a sikert a bandának érdekes módon egy 1965-ös Gloria Jones sláger átdolgozása, a Tainted Love hozta meg 1981-ben. E kislemez olyannira sikeres lett, hogy rögtön 17 országban vált listavezető dallá.

Ezek után a Soft Cell már nyugodtan hozzáfoghatott egy nagylemez készítéséhez. Ahogy később Marc Almond nyilatkozta: "Azt akartuk, hogy az album hangos peepshow legyen, pillantás a piroslámpás világba, sztriptízbár zene."

Az 1981-ben megjelent LP a NON-STOP EROTIC CABARET címet kapta. Az album címét egy sohoi neonfelirat adta; a magazin, amelyet a borítón Almond a kabátja alá rejt, aligha a Melody Maker.
Az LP hátoldala pedig egy cseppet sem bizalomgerjesztő piroslámpás negyedet ábrázol, csupa "SEX" és "PEEPSHOW" neonfeliratokkal.

Az albumon 10 szám kapott helyet, melyeknek korántsem csak a szexről szólnak. A nyitószám, a kicsit punkos "Frustration", a "Chips On My Shoulder" vagy a "Secret Life" például a szürke átlagemberek világfájdalmairól szólnak, akik utálják egyszerű, és kiszámítható életüket.
A "Sex Dwarf" egy eléggé bizarr dalra sikeredett, amelyhez egy szintén bizarr videoklip társult. Sajnos a videokliphez nem sikerült hozzájutnom, de akkoriban ez a videoklip akkora felzúdulást váltott ki, hogy a rendőrség razziát rendelt el a Some Bizzare irodájában.
A "Bedsitter" a duó kertvárosból való elköltözéséről szól, egy lehangoló és szűk albérletről, a zárószám, a "Say Hello, Wave Goodbye" pedig egy szentimentális dal egy halódó kapcsolatról.
Az LP-re természetesen felkerült a nagy siker, a "Tainted Love" is, garantálva az album sikerességét.

Zeneileg az album egyszerű szintipop "prüntyögés", hosszú szaxofonszólókkal, amelyek a 80-as évek elején nagyon divatosak voltak, ám a mai fülnek egyszerűen csak idegesítőek.
Mindent összevetve a "Non Stop Erotic Cabaret" egy igen sikeres album volt a maga korában, ám a Soft Cell hibája abban rejlett, hogy nem tudtak, vagy nem akartak fejlődni (nem úgy mint a rivális Depeche Mode), éppen ezért van az, hogy mai füllel meghallgatva az LP-ről szinte "ordít", hogy "ez bizony nyolcvanas évek".


Számlista:


  1. Frustration
  2. Tainted Love
  3. Seedy Films
  4. Youth
  5. Sex Dwarf
  6. Entertain me
  7. Chips on my shoulder
  8. Bedsitter
  9. Secret Life
  10. Say Hello, Wave Goodbye

SEXEPIL dalszövegek- II.


Köszönet a dalszövegekért Kiss Lászlónak!

Sex-e-pil

Sex, sex, sexepil, nem számít, új vagy régi,

Sex, sex, sexepil, ki fogja végigélni?

Sex, sex, sexepil, nem számít, új vagy régi,

Sex, sex, sexepil, ki fogja végigélni?

A fiúk teszik

minden nap a dolgukat,

A lányok veszik

Féláron a fiúkat,

Olcsók voltak,

De szépek, ha akarnak,

A lányok tudják,

Sírnak, de maradnak.

Mondhatják nekik,

Hogy durvák és gonoszak,

A lányok tudják,

Sírnak, de maradnak,

A fiúk látják

A különös jeleket,

Biztosan vágják

A vastagabb ereket.

A lányok csalnak,

De csak ők véreznek,

Itt van május,

És semmit sem éreznek,

A fiúk ülnek

És nem tudják, hogy mi van,

A lányak bátrak,

Nem félnek a moziban.

Indulnak a kezek,

Gyorsak és pontosak,

Látszik rajtuk,

tudják, hogy mit tudnak,

Indulnak a lábak

Szépen és finoman,

A lányok sejtik,

Hogy valami szétrobban.

A fiúk már fogják

A különös jeleket,

Biztosan vágják

A vastagabb ereket.

A lányok csalnak,

De csak ők véreznek,

Nyitva a szájuk,

De semmit sem éreznek.

1984

A herceg (Elmegyek hozzád)

Jó,

és csak jobb lehet,

Még

lehet, hogy elmegyek,

Most

beljebb és még beljebb,

Már

enyém az életed.

Elmegyek hozzád és veled leszek

Te vagy a herceg, én nem segítek,

Sötét a kastély és üres szobák,

Nincsenek órák és mi alszunk tovább.

Még

A másik is velem van,

Te

Vele vagy boldogan

Jó,

Jó, hogy még megvagyunk

Ő,

Várja, hogy indulunk.

Nem,

nem lehet nélküled,

Nézd,

véres a két kezed,

Vér

folyik az arcodon,

Jel,

jelek a homokon.

Szép,

hibernált állapot,

Úgy,

ahogyan akarod,

Ez

gyönyörű szép halál,

Én

tudom, hogy akartál.

1984

Olyan boldog vagyok

Olyan boldog vagyok, hogy foghatom a kezed,

Minden áldott délután mindig-mindig veled,

Olyan boldog vagyok, nézhetem a szemed,

Minden áldott este mindig-mindig veled.

Szeretlek, és az a jó, hogy te sem hiszed el,

Olyan jó az egész, hogy jobb már nem is kell,

Szeretlek, és az a jó, hogy te sem hiszed el,

Olyan jó az egész, hogy jobb már nem is kell, nem is kell.

Én igazán, igazán olyan boldog vagyok,

Lehetnének fiúk is, de most olyan jók a csajok,

Én igazán, igazán olyan boldog vagyok,

Lehetne rosszabb is, de most olyan jó, hogy vagyok.

1984

Irány Irán

Bár nem vagyok szép, lehetek még,

Lehetek fiatal, nagy segítség,

Lehetek western és lehetek gengszter,

Lehetek Csilla és lehetek Eszter.

Lehetek fiú és lehetek lány,

Olyan leszek, ki mit kíván,

Leszek még divat és elönt a vágy,

Tele az agyam és üres az ágy,

Lehetek színész és lehetek sztár,

Megáll egy autó, valaki vár,

Rengeteg fotó és rengeteg lány,

Nyitva az ablak és kattan a zár,

Látom az arcod, gyönyörű szép,

Fogd le a kezem, így nem verem szét,

Irány a diszkó, irány a bár,

Irány egy parti, vagy irány Irán!

Kövek az utcán, a tömeg lesújt,

Súlyos a helyzet, a régi is új,

Kihagytam a révet, de vár még a vám,

Az aranyat elvitték, ne kelj korán,

Nem vagyok beteg, de nem vagyok jól,

Haladok a korral, és halad a kór,

Meleg a víz és szabad a strand,

Szabad a préda, téli kaland,

Fürdik a festő, kész van a kép,

Valaki a metrón a kezedre lép,

Kezedben …, a gyilkos kilép,

Fegyver van nála, erre várt rég,

Bárhogyan dönt, nincs segítség,

Irány a diszkó, irány a bár,

Irány egy parti, vagy irány Irán!

Véletlen nincs, de hol van az ok?

Videón nézem, ahogy a város ragyog,

Bömböl a tévé, terjed a hang,

Már olyan a fejem, mint egy búvárharang,

Csomag a kezemben, elutazom,

Félek a gépen de nem mutatom,

Szeretni fogom ezt a helyet,

Küldök majd levélben valamit neked,

Kint vagy a reptéren, a barátod vár,

A francia kapcsolat dolgozik már,

Valaki várja, hogy vele legyen,

Ennél a nőnél csak jobb lehet,

Esik az eső, de lesz jobb idő,

Én vagyok a jobb, és nem leszek ő,

Irány a diszkó, irány a bár,

Irány egy parti, vagy irány Irán!

1984

Tudom, hogy elhagysz

Tudom, hogy elhagysz egy másik nő miatt,

És azt is tudom, hogy miért,

Gondolkozom, hogy mit csináljak veled,

De sajnos nem bírom a vért.

Nézem az arcod, rokonszenves látvány,

Nem tudom, hogy fiú vagy, vagy lány,

Volt már, aki hasonlított rád,

Ledöntött bálvány.

Casanova egy utcasarkon áll,

Egy gigolóval él,

Don Juan az A.I.D.S miatt,

Nem mutatja, de fél.

Folyik a harc az árván maradt trón miatt,

Nincs igazi jelölt,

Átváltoztak a régi bajnokok,

Az újaktól mindenki fél.

A rádióban egy őrült pofázik,

Az utcán öldököl a nép,

Úgy látszik, hogy elkezdtük újra,

Mindenki egyszerre lép.

Díszegyenruhában menetel az ország,

Micsoda gyönyörű kép!

Öt perc múlva szétdurran az agyam,

A gondolat fecnikre tép.

Mindenki eltűnik, ha van még egy kis esze,

Kudarccá változik a lét,

Tűzszóra vár az utolsó város,

Magától nem robban szét.

Új … a várfalak alatt,

Rohamra indul a vágy,

Utolsó éjszaka az utolsó lovagnak,

Lángol alatta az ágy.

1984

Nyáron éjjel

Nyáron éjjel, vadak az utcák,

Nyáron éjjel tombol a Hold,

Nyáron éjjel, félek, hogy félek,

Nyáron éjjel, hideg a tó.

Nyáron éjjel, esnek a testek,

Nyáron éjjel ez se lesz jó,

Nyáron éjjel nem bízom benned,

Nyáron éjjel, ez izgató.

Nyáron éjjel, jól vigyázz, édes,

Nyáron éjjel, már tapintható,

Nyáron éjjel, merész egy képzet,

Nyáron éjjel, már jól látható,

Nyáron éjjel, nézz fel az égre,

Nyáron éjjel, valamit látsz,

Nyáron éjjel, megjönnek érted,

Nyáron éjjel, felmegy a láz.

1985

Rote Armee Fraktion

Andreas és Ulrike, és Gudrun Ensslin,

Bobby Sands és még öten eltűntek már rég,

Eltűntek az újak is, most minden olyan szép,

Ólomidő, ez nem vitás, elfelejtett nép.

Rote Armee Fraktion (4)

Budapest is ég – segítség! Ki csinálta ezt?

Helyettük és helyettem, tétovázó test,

Ha nem hiszel a szellemekben, nem áll be a kép,

Ólomidő, ez nem vitás, elfelejtett nép.

Itt maradtunk magunk közt, dől be a hideg,

Ne dőlj be, a dőlésszög elég meredek.

Andreas és Ulrike a csillagok közt rég,

Sejtik már, hogy Budapest nem hiába ég.

1985