2012. február 9., csütörtök

Így látták…- Depeche Mode- 1985. július 23., Volán- pálya








Hosszú hallgatás után ismét egy érdekes cikkel jelentkezünk! Ezúttal a legelső budapesti Depeche Mode koncertről írtunk (1985). Cikkünk nem hagyományos értelemben vett cikk, hiszen egy, a koncertről akkoriban megjelent Magyar Ifjúság cikkhez fűztünk néhány szót. A Magyar Ifjúság Depeche Mode-ról szóló cikkét. Gyárfás Péter írta, és GÉPZENE címmel jelent meg. A cikk manapság igencsak olvashatatlan, pontatlan, magáról a koncertről vajmi keveset ír, inkább a szerző cseppet sem pozitív, ám unalmas filozófiai eszmefuttatásait olvashatjuk bekezdéseken át. Ilyen, és ehhez hasonló eszmefuttatásokkal találkozhatunk e cikkben:

"Lehetséges, hogy egyedül állok a véleményemmel, de szerintem a Depeche Mode, amelyet nem egyszer "rock avantgárd" reklámoztak, csalódást keltett. [...] Gépiség - ez az alapvető vonás. Gép-zene: ez a meghatározás. És ezzel láthatólag mindenki elégedett. A közönség egy-egy diszkóból kölcsönzött, de "más közegbe" helyezett megoldáson "andalodott el". Örült a gépiség diadalának, és annak, hogy Alan Wilder
(!!) a show mesterségét úgy értelmezte, hogy időnként jellegzetes mozdulattal megrázta hátsó fertályát és csípőjét. Elvis, a jó alakú amerikai talán elmosolyodna, ha látná ifjú kollégája nem túl deltás testét, amint "átmegy" leánybűvölőbe."

A teljes cikk egyébként innen letölthető: http://www.mediafire.com/?r4w6ccxqi2lq7on


Foglalkozzunk inkább kicsit a koncerttel!


A Depeche Mode 1985-ben már egy igazán mainstream new wave zenekarnak számított, az 1980-ban, Basildonban alakult zenekar ekkor már régen kiheverte az alapító, Vince Clarke kiválását, amely - valjuk be - igencsak jót tett a bandának. A helyére került Alan Wilder segítségével 2 igazán erős LP-t készítettek 1983-1984-ben: a kísérletező Construction Time Again-t, és a populárisabb, és éppen ezért jól fogyó Some Great Reward-ot. A zenekar a Some Great Reward tour keretében indult világkörüli turnéra, ennek következtében jutottak el 1985-ben a Vasfüggöny mögé (Magyarország, Lengyelország). Azt csak kevesen tudják, hogy a Depeche Mode eredetileg nem Budapestre akart jönni, hanem az NDK-ba, ahol már 1985-ben stabil rajongótáboruk volt, rengeteg levelet kaptak innen, ám a keletnémet kultúrpolitika kockázatos zenekarnak gondolta a Depeche Mode-ot, ezért nem engedélyezték a koncertet.
Az 1985-ös budapesti koncertet még nem előzte meg a rajongásnak az a fanatikus módja, amivel a zenekar csak a későbbi magyarországi koncertjein találkozhatott. A magyar rajongók ekkor még kevesen voltak, a koncerten leginkább keletnémet és lengyel rajongók domináltak.
E koncertről rengeteg "városi legenda" kering, például a Hyatt-ban megszállt zenekar Alan Wilder kivételével a koncert előtti nap a szálló előtt várakozó gyér magyar rajongói táborral ismerkedett, majd közösen elmentek fagyizni. Állítólag Martin Gore a koncert előtt (?) vagy után (?) citerát vett az Ecseri piacon. A zenekar a koncert előtt pedig olyannyira lazán viselkedett, hogy a Volán-pálya melletti talponállóba beültek sörözni. El lehet képzelni a helyiek reakcióját, amint négy bőrruhás, felnyírt hajú külföldi beállít.... mindezeket persze erősen egészséges kétkedéssel kell fogadni, de ki tudja, lehet, így volt....
A koncert számlistája nem sokban különbözött a híres 1984-es hamburgi koncerttől, a különbség talán csak annyi, hogy a zenekar már beiktatta a set-listába a Shake the Disease c. dalt. Az előzenekar a Satöbbi volt, és itt ismét beigazolódott, hogy mennyire hálátlan feladat előzenekarnak lenni: a Satöbbi-t a Depeche Mode-ra "éhes" közönség ledobálta a színpadról.
Még valami: ezen a koncerten volt Martin Gore születésnapja, és állítólag a közönség a koncerten folyamatosan "happybirthdayezett" , ám ez valószínűleg csak legenda, mivel az Ultra Rock Agency-n letölthető nagyon jó minőségű bootlegen ez egyáltalán nem hallatszódik, csak az utolsó szám, a Just Can't Get Enough után hangzik el Dave Gahan énekes szájából egy happy birthday.

A koncerten elhangzott dalok (sorrendben):

01. Intro+Something to Do
02. Two Minutes Warning
03. Puppets
04. If You Want
05. People are People
06. Leave in Silence
07. New Life
08. Shame
09. Somebody
10. Shake the Disease
11. Lie to Me
12. Blasphemous Rumours
13. Told You So
14. Master and Servant
15. Photographic
16. Everything Counts
17. See you
18. Shout
19. Just Can't Get Enough
20. Happy Birthday Martin Gore!

A jegyek 150 ft-ba kerültek, amely akkoriban igencsak borsos árnak számított. A Depeche Mode koncertjén nagyjából 10.000 ember lehetett jelen, ám az 1986-os Black Celebration tour kihagyta Kelet-Európát. A Depeche Mode újból csak 1988-ban a Music For the Masses lemez turnéja keretében adott ismét koncertet Budapesten, ám ez a koncert már korántsem volt olyan békés, "családias", mint az 1985-ös. 1988-ra Magyarországon már kialakult a zenekar körüli több tízezer fős rajongói tábor, de 1988-as koncert már egy másik cikk témája lehetne...

A budapesti koncertről nem, de az 1985-ös varsói koncertől vannak fent archív (bár rossz minőségű) videók a Youtube-on, íme egy:

2 megjegyzés:

  1. nem csak legenda,hogy a nézők martin születésnapja alkalmából énekelték a "happy birthday-t"de valóban csak amikor dave is elkezdte akkor hangosodott fel a tömeg.(ott voltam)
    azt viszont kétlem,hogy 10 000-ren lettünk volna.
    pár évvel később egy -azt hiszem-pop rocky újságban martin meg is jegyezte,hogy mennyire meghatodott.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A jó minőségű bootleg mellett megmaradt egy másik is, a Puppets-től a Photographic végéig tartó hanganyag is. Jóval rosszabb minőségben, ill. a Photographic végén a felvétel recsegni kezd, felgyorsul és aztán vége. Aki felvette, valószínűleg elég balek módon egy 60-as kazettával ment ki és a Photographic vége felé meg az elemei is lemerültek...:) De ezen viszont a Leave In Silence, Shame és főleg a Somebody előtt tisztán hallani, ahogy a tömeg felköszönti Martin-t. Ezt a kazettát a mai napig őrzöm is, pont a kuriózum jellege miatt.

      Törlés