(avagy 1+1, nem 3+2)
Szeged, JATE- klub, 2010. november 2.
Biztató kezdés után ígéretes befejezés: röviden így tudnám jellemezni az Óriás halottak napján adott koncertjét. A Subcribe vendégeként immáron második alkalommal lépett fel a JATE- klubban az együttes. Először két évvel ezelőtt, a fővárosi Instant nevű – foglaltházra emlékeztető- klubban láttam a zenekart. Az ingyenes koncertet a zsúfolásig megtelt koncertterem hátsó részlegéből hallgattam végig, következésképpen a dalszövegekből csak töredékek jutottak el hozzám, de érezhető volt, hogy ebből lesz valami. Ha más nem, az érdeklődök száma jelezte ezt. Egyetlen dalukat sem ismertem korábban, csupán annyit tudtam róluk, hogy a frontember az Isten Háta Mögöttben tölti be a basszusgitáros felelős posztját.
Ezt követte a 2009-es SZIN utolsó napján adott koncertjük, kora délután egy sátorban, amikor a tisztelt publikum még jórészt a máj regenerálódásának első harmadánál tart. Alig néhányan lézengtek a helyszínen, de a zenekar nem zavartatta magát emiatt, az eredmény: kis létszámú néző előtt adott, sikeres fellépés. (Holott tíz zenekarból hat ilyen esetben „dobná a koncertet”.) Ez a jelző a mostani fellépésük esetében is érvényesnek tekinthető.
Az új lemez első dalával induló koncert elején meglehetősen csekély létszámú közönség figyelte a bandát - ma ezt a kifejezést már szerencsére le lehet írni, anno ezért rádióriportot állítottak le, mondván a zenészek zenekart, esetleg együttest alkotnak, nem bandát!- viszont az idő előrehaladtával ez a tendencia fokozatosan az ellenkezőjébe fordult. Az együttes kétségtelenül nyert a billentyűs hangszer csatasorba állításával- a hangzás tömörebbé vált- Egyedi Péter pedig igazi frontember, akinek a színpadi konferanszai szerencsére nem merülnek ki a „A most következő számunk címe A bűbájos Triceratops esete a Mariana- árokban wellness- fürdőt vevő unikális celebbel,” – szintű benyögésekben, bár azért még van mit tanulni fe Lugossy Lacától, vagy- hogy messzire ne menjünk- Pálinkás Tamástól.
A közönség létszámának növekedésével párhuzamosan nőtt a lelkesedés is. A legnagyobb őrjöngést kétségtelenül a Fát dönteni váltotta ki- csak be ne következzen a kötelező egysláger -effektus!- de említhetem az Ollózó c. opust, ill. a záró zúzást is, amit szintén nagy ováció fogadott. Ezek után meglepetten konstatáltam, hogy a koncert legvégén- egy ráadás után- a Vissza!- kórus elmaradt. De semmi probléma, meglesz ez is, és beszél majd az utókor egy újabb rockzenekarról (lévén Dr. Bubó már nyugállományba- vagy csak illegalitásba?- vonult.)
Interjú
- Elhangzott a koncerten, hogy a Subcribe második alkalommal látott vendégül titeket Szegeden. Most így, koncert után hogy értékelitek?
Egyedi Péter (EP): - Én nagyon jól éreztem magam. Láttad, hogy többen voltak kíváncsiak ránk, mint első alkalommal.
Először a Subcribe után játszottunk, úgy éjfél táján. Akkor is sokan maradtak, de most még többen voltak kíváncsiak, annak ellenére, hogy a mai fiatalság inkább a környékbeli olcsó kocsmákban üti el az időt addig, ameddig az általa kedvelt zenekar el nem kezd játszani. Most mégis itt voltak az emberek 9-re.
- Új lemez. Megszólaltak- e már azok a hangok, hogy az előző jobb volt?
- Nem, viszont olyat hallottam már, hogy az öt számos EP-nk a legjobb.
Hortobágyi László:- De sznobság ilyeneket mondani, nem?
- Nézd, szerintem gondolkodós, olyan "többször meghallgatós" a lemez. Alapvetően egy új lemez mindig arra hivatott, hogyha egy zenekar nem akar megdögleni, hogy valamilyen szinten feszegesse a határait, még ha nem feltétlenül "beteg" módon is.
Örményi Ákos- Kivéve az AC/DC-t!
-Igen, ők a saját határaikat abban feszegetik, hogy "Gyerünk, fiúk, megcsináljuk még egyszer!"
De ahogy az ember feszegeti a határait, benne van a kockázat, Úristen, fog-e ez valakinek tetszeni?
- Hazai zenekarokat is lehetne mondani, akik sikeresek, de nem igazán kísérleteznek, ráadásul ezt még csak be sem ismerik. Szerintem az AC/DC abból a szempontból korrekt, hogy felvállalják.
- Alapvetően pozitív értelemben hoztam fel az AC/DC-t. Kurva jó zenekarnak tartom őket, az egész életmű az. Nyilván ott úgy oszlik meg a közönség, hogy van egy erős réteg, aki a Bon Scott- féle időszakra esküszik, és azt mondja, hogy az "új fiú"- aki szintén már nagyapánk lehetne-, annyira nem jó. De én például tökre szeretem a zenekart, és nem gondolom, hogy ők önmagukat ismétlik.
-Ha már szóba került a második album, amikor elindult a zenekar, voltak olyan vélemények, hogy az Annabarbi jobb volt?
- Persze. Amikor az Óriás elindult, akkor nagyon erős Annabarbi- bűvöletben élt az a szűk közeg, aki ismert minket.
De ha az Óriásnak vannak sikerei az óta, az azért van, mert túlnőtt azon a közönségen, és szélesebb körben sikerült eljutni az emberekhez.
-Javítsatok ki, ha rosszul tudom, de ebben az is benne volt, hogy ti a magyar nyelvű szövegek felé akartatok fordulni.
-Így van.
-Tapasztalatom szerint a hazai közönség jelentős része még mindig nem fogadja el, ha egy magyar zenekar angolul énekel, és nem is beszéli a nyelvet olyan szinten, hogy megértse az angol szöveget.
-Mondjuk ez az angol- magyar dolog ott bukik meg valamennyire, hogy ha Németországot nézi az ember, akkor nem nagyon van olyan stílus, ahol ne lenne németül éneklő zenekar.
-Egy korábbi interjúban megkérdezték, mi a véleményetek pár trió felállás zenekarról. Most ugyan már négytagú az együttes, de én bővíteném a sort.
Police?
Nagy Dávid:- Hát annak ellenére, hogy nem ismerem a teljes Police- életművet, mondjuk kb. félig, azt tudom mondani, hogy nagyon bírtam a ritmusszekciót. Egy csomó friss dolgot hozzátettek a zenéhez. De mindenekelőtt az egyik kedvenc dobosom a Police dobosa! Szóval ez egy olyan zenekar, ami trióban eszméletlenül jól meg tudott szólalni!
-Motörhead?
Nagy Dávid: -Nem ismerem őket. Vannak olyan barátiam, akik nagy rajongóik, de nálam egy csomó zenekar esetében későbbre tolódik a megismerkedés.
Van egy válogatáslemezem, de nem hallgattam meg igazából. Pár „slágert” ismerek, bírom az attitűdöt, de nem mondanám, hogy teljes mértékben ismerem.
-Amikor először hallottam Az anyag elég c. dalt, felmerült bennem, hogy emiatt lehet, hogy támadni fognak titeket. Ez megtörtént?
- Mire gondolsz?
-Arra, hogy a szöveg alapján azt állították volna, hogy a drogokat propagáljátok ezzel a dallal.
-Nem… de ez jó! Kurva jó! (Nevetés)
Nem támadtak és nem tudom, rajtad kívül vannak-e még, akiknek ez eszébe jutott a szövegről. De hála Istennek, semmiféle támadás nem ért minket.
Az új lemez kapcsán kaptunk. Nem támadást, hanem kritikát, hogy a közhelyek…
-Quart?
-Nem, a Quart az tök kedves volt. Blogokban írták, hogy egyre több lett a közhely. De hát öregszünk, közhelyesedünk.
-Ez nagyon jó végszó volt, köszönjük!
- Mi köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése